1989. december 20-án indult el a Sztrilich Pál Cserkészpark. Ezen évforduló alkalmából többrészes sorozatban olvashatunk visszaemlékezéseket a Cserkészparkól. Ha éppen Te, kedves Olvasó is kedvet kapsz arra, hogy megosszad élményeidet a Cserkészparkról, írj nekünk a park@cserkesz.hu -ra. Az első visszaemlékezést Szakács Guszti bá egykori parkparancsnoktól olvashatjuk.

A Hárshegyi Cserkészpark után
A Magyar Cserkészszövetség 1989 decemberi újraalakulása után, a szervezés mellett az elvett vagyontárgyak visszaszerzése is napirendre került. Az államosított Hárshegyi Cserkészpark mely a korábbi parancsnok, Sztrilich Pál, családjának adományaként került a cserkészek tulajdonába, részben beépült, cserkésztáborként nem jöhetett szóba. Ezek után a Földművelésügyi Minisztérium az Erdészeti és Faipari Hivatala és a Pilisi Állami Parkerdő Zrt. elődje közbeiktatásával 1989.12.20-án és 1991.03.11-én átadott közel 10ha területet Nagykovácsi Julianna majorban Cserkésztábor céljára

A Julianna major története
a Julianna major eredetileg a Teleki – Tisza grófi uradalomhoz tartozott. (A majorság Teleki Juliannáról lett elnevezve.) Kiterjedése többszöröse lehetett a jelenleginek, mert egyes feljegyzések szerint a Szent István vasút (a gyerekvasút elődje) tervében lett volna Julianna major megálló. A még élő volt lakók szerint – akik néha még most is meglátogatják a parkot – 14 család élt itt, több tucat nagyállatot tartottak a kisállatok mellett. Mindenkinek volt kertje is. A kápolna helyén állt a „kastély”, a tiszttartó háza. A kápolnához vezető két oszlopos macskaköves utat francia önkéntes cserkészek ásták elő.

Első újjáépítés 1991
Az első ütemben, mivel az épületek többségükben romosak, ezért bontandónak vagy felújítandóknak minősültek, 1991-és 1993 között nagyszabású építés kezdődött. Ennek során megmaradt az eredetileg romos  raktárépület a három raktárral és kiegészítették a konyharésszel. A gondnoki lakás épületét korábban felújították, így ebbe már 1991-ben beköltözhetett Dobai Álmos gondnok és családja. Egy másik romos épület helyén épült a Kiképző épület felvonulási épületek szendvicspaneljei és faszerkezetei kiválogatásával és felhasználásával. A Welszi ház északi, vastag vályogfalú  része eredetileg istálló volt majd  raktár. Az új, déli szárny megépítésével alakították át szállásnak. Ebben és több munkában hozott anyagokkal is részt vettek welszi cserkészek. Ennek emlékét őrzi a Welszi kapu is.  A Parancsnoki épület a nagy és kis vizesblokk már új tervek szerint épült. Ez kialakításukban is meglátszik. Ugyanebben az időben építették ki a villamos alapvezeték rendszert, a vízellátást és a szennyvíz tárolókat.

Második fejlesztési ütem 1993-1998
Az építés második üteme az 1993-1998 közötti időszakra esik. Ekkor alakult ki a kápolna tér. A gödöllői székely kaput Szabó Zoltán faragta, a kápolna építését Náday Béla vezette. A főzőszín Dobai Álmos terve szerint készült, az étkezőszínek és a nagy híd Fábry Pál irányításával valósultak meg. A honfoglalási harangláb Ugron András segítségével készült el. Az erdészeti szolgálat fatelepítési tervvel és csemetékkel is segítette a terület fejlesztését. A fejlesztések is részben az ők támogatásukkal valósultak meg. A park parancsnoka ebben az első időszakban Sütő István volt.

Milleniumi Emléktábor – MET – CSŰR
1998 végén az Országos Elnökség felkérte Szakács Gusztáv cserkésztisztet a park parancsnoki feladataira, melyet egy alapos leltározás után megerősített az 1999.02.24-i hivatalos megbízás, ami 2011 november végéig tartott.

Az 1999-2002 közötti időszakban a raktárak és az épületek átszervezésével a park átvette a szövetségi központi vezetőképzés anyagait is. Ez segítség volt a 2000 évi MET szervezésénél. Esztergomban felhasznált anyagokat és az esőházként szolgáló csűr építését egy kézben lehetett tartani mivel a park parancsnoka volt a MET műszaki vezetője is. A megvásárolt kpe csöveket és szerelvényeket később Csobánkán is beépítették, és később is több nagytáborban használták őket. 2000-ben ünnepeltük névadónk születésének 100. évfordulóját családja és vezetőink jelenlétében leleplezve emléktábláját. Az erdészet támogatásával befejeztük a kerítés kiépítését a vaddisznókárok kivédésére. A bekerített terület így közel 15 ha. Ebben az időszakban egy kedvezőnek látszó ajánlat alapján egy gáztartályt telepítettek és a gondnoki lakás, Parancsnoki és Kiképző fűtését erre kiépítették. Azonban ez fűtés drágának bizonyult, annyira, hogy a szövetség többek között ezért is felmondott a gondnoknak és be akarta zárni a parkot. A mentőöv a Tabor Budapest kft. vállalása volt amivel a parancsnok és az üzemeltető vezetője ugyanaz a személy lett, vállalva a gondnoki és üzemeltetési rendszer költségeit és átalakítását. A gondnokok: 2002 december 1-től Mátyás Mária és férje Benjámin, 2007 szeptembertől Hankó Vera és férje Vernes Attila.

2002 decembertől megszüntettük a gázhasználatot ahol csak lehetett, kiépítettük a hiányzó kéményeket, öntöttvas és cserépkályhát építettünk be több házba. A csűrt Sliszka Csaba építész tervei alapján először 2000-ben Esztergomban szerelték össze, majd a végleges helyére került 2001-ben. Teljes befejezése után a felszentelése 2004 Szent György napján volt a Pilis völgyi cserkészek, a100-as öregcserkészek és a kivitelező Construmus Bt. közös ünnepségén.
2003-2004-ben az üzemeltető 25%-os önrészével egy közel 3,4 milliós fejlesztés során bevezettük a Kiképzőbe a vizet és csatornát, fiú-leány vizesblokkot, vezetői 2 ágyas szobát építettünk és hő szigeteltük a mennyezetet, a Welszi házban szintén új vizesblokkot építettünk és szigeteltük a nagytermet, a parancsnokinak szigeteltük a födémét. E fejlesztés eredménye a tűzvédelmi szabályzat, az érintésvédelmi és villámvédelmi vizsgálat és a működési engedély megszerzése is. Dworschak György készítette a munkavédelmi, tűz és HACCP szabályzatunkat. A bútorzatok is folyamatosan megújultak ágyakkal, szekrényekkel, konyhabútorokkal. 2004-es évben 77 ágy van a házakban, matracos padlás 23 főnek.
Több mint 1000 sátorozónak való táborhelyet alakítottunk ki. A három tábortűzhelyen rönktalpas gerenda padok vannak. A főzőszínben és a házakban több mélyhűtő és hűtőszekrény használható. A táborozók több mint 200 db 4-5 méteres rúdfát használhatnak építésre. A 2003-4es években a  zászlórudat és környékét tettük rendbe, jobb oldalon keresztet, bal oldalon a 11/XI kopjafát is felállítva.

A 2007-es cserkész napfelkelte alkalmával 3 emlékhelyet alakítottunk ki. Felszenteltük a 100 éves cserkészet kopjafáját, Bi-Pi szobrát és tábortűzhelyét. Teleki Pál szobrát a kápolnatérbe helyeztük el, a 100-as ÖCS és Juló bá kopjafája társaságába. Az utóbbi években sikerült az egész területet legalább 1-2-szer lekaszálni. Ezeknek ösztönzői a nagytáborok is, mint a luxemburgi FNEL volt 2005-ben és a Concordia 2010-ben. Ez utóbbi beruházásaként egy 30 m3-es víztartályt telepítettünk a meglévő mellé, így biztosítva közel 40 m3-t a „víztoronyban”. Ezeket lehetőség szerint a két kútból töltjük fel. Az eredetileg elfogadott fejlesztési tervet 2005-ben sikerült aktualizálni a már elkészült építményekkel, belefoglalva terveinket is egy központi épület megépítésére és további vizes fejlesztésre.

A számos tábor és rendezvény között kiemelkedik a MACSETA. Ezen a hasonló feladatokkal szembesülő parkvezetők tanulnak egymástól- hasonlóképpen az európai konferenciákhoz, amiken 2 évente már 4 alkalommal részt vettünk. Ennek egyik most zajló programjaként a SCENES rendszerhez próbálunk csatlakozni megvalósítandó a környezettudatos fejlesztést, üzemeltetést és tevékenységek oktatását-bemutatását. Az visszatérő programok közül említésre méltó a Fábry Pál Tájékozódási Verseny, a Cserkészparkok 30 teljesítménytúra, a 100-as ÖCS kopjafaünnep, a Pilisi körzet tavaszi tábora, a 93 sz. Erő önkéntes munkái, a zakuszka főző hétvége és a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának több közgyűlése. 2011 december elsejével megszűnt az Tabor Budapest kft. szerződése, ezzel a gondnok és a parancsnok megbízása is. Ez után a Magyar Cserkészszövetség saját Kft-jén keresztül üzemelteti tovább a Cserkészparkot

Írta: Szakács Gusztáv cst. – parkparancsnok 1998 – 2011